Tegnap beugrottam az egyik barátnőmhöz, majd felhívott és arról beszélt, hogy azt hiszi rendben van az élete egyszerűségével – ami nekem inkább szürkeségnek tűnik -, de aztán találkozik velem és magával ragadja a belőlem áradó energia, és azt érzi, hogy élni akar, igazán. Kérte, hogy mozogjunk együtt valamit. Mondtam jó, menjünk el lovagolni. Mire azt válaszolta, hogy na azért ennyire ne húzzunk bele. Én pedig legszívesebben azt kiabáltam, volna a fülébe, hogy „Engedd a Szerelmest lenni!”
„Engedd a Szerelmest, hadd legyen őrült és féleszű. Az, aki józan aggódni fog, hogy mi mehet rosszul. ENGEDD A SZERELMEST LENNI!” – írja Rumi.
Évekkel ezelőtt Müller Péter hallgattam, Valentin Napon a színpadon ült és a szerelemről beszélt. Arról, hogy a szerelem vallásos élmény, amiben jó eltűnni, meghalni és újjászületni. Arról beszélt, hogy ma Rómeót és Júliát elküldenék pszichológushoz, hogy kigyógyítsa őket a szerelmes őrületükből.
Én nem akarok kigyógyulni. Semmi kedvem józanul, megfontoltan, logikába és racionalitásba kapaszkodva élni. Én SZERELEMBEN szeretek élni. Őrült lobogásban, szilaj szenvedélyben.
Szombaton egy ismerősöm arra próbált rábeszélni, hogy hogyan tegyem félre a szívemet a Kedvessel kapcsolatban – aki most nincs velem -, és hogyan gondoljam végig józanul az egészet. Rámosolyogtam, megköszöntem a törődését és azt mondtam, hogy a Lelkem hangját követve kívánok élni. Ha úgy élnék, ahogy ő mondja, megfontoltan, dolgokat átgondolva, akkor állandóan elvesznénk az elmém korlátai között, és nem élném meg mindazt a szépséget, amit élek. Ha józan lettem volna, akkor soha nem költözöm Egyiptomba, hiszen logikailag semmi, de semmi sem támasztotta alá ezt a lépést. Minden kockázatelemző azt mondta volna, hogy őrült vagyok, ha ezt megteszem. De én őrült szeretek lenni, mert őrültként az élet ezer-színnel ragyog az egyhangú szürkeségbe süppedés helyett.
Ha értelemmel gondolkozom, és nem a szívemmel, akkor már többször elmentem volna Egyiptomból, és mennyi mindent veszítettem volna. Mennyi izgalmas kalandot, új megtapasztalást, gyönyörű találkozást.
Ha józanul élnék, akkor ott lennék, ahol a barátnőm. Kiszámítható, de borzasztóan unalmas szürkeségből nézném azokat, akik az ÉLETET táncolják és vágyakoznék, hogy olyan lehessek, mint ők. Vágyakozva elindulnék, de amint kinyílik a kapu, melyen átlépve magamhoz ölelhetem az életet, visszariadnék, mint ő és azt mondanám, hogy „Várj, mégse ilyen gyorsan, épp csak tettem egy lépést, nem pattanhatok fel azonnal egy ló hátára.” Miért nem? Mi a legrosszabb, ami történhet? Az, hogy leesünk? Na és? Felállhatunk, a ló szépséges nyakát átölelve énekelhetünk neki Lélekből szóló dallamot, és aztán visszakapaszkodva a hátára, engedhetjük, hogy repítsen ismeretlen tájak felé.
A szerelem megtart, a Lélek megtart, a szenvedély megtart. Eddig csak akkor történtek velem olyan dolgok, amiket kihagytam volna, amikor kiestem a Szerelemből és elvesztem az elmémben. Szeretem az elmémet, de nem kérem a korlátozó gondolatokat, amelyek által tudattalan mintázatokból teremtek unalmas sorsot. Szeretem az elmémet, mert behívhatom az erejét a táncba, és használhatom az erejét arra, hogy olyan meggyőződéseket tegyek magamévá, amelyek korlátozás helyett a repülésben támogatnak.
És tudod nincsen baj a józansággal, értelemmel, kiszámított, kontrollált élettel. Van olyan, aki erre vágyik és ebben boldog. Kérdés az, hogy TE miben vagy boldog?
Én abban, hogy szerelmes pörgésben száguldok végig az életemen, szerelmes pörgésben szédülve dőlök bele az élet ölelő karjaiba. Pörgök, ahogy a dervis pörög, csodálom az élet körülöttem kibomló szépségét és a SZERELMET, ami ott táncol minden atomban.
Ha vágyod az élet szivárványszínű kalandjait, ha vágyod a szerelmes pörgést, a szerelmes őrületben létezést, akkor gyere és tarts velem! Gyere és táncoljunk együtt a szerelem lángjai között! Miért élnél szerelem nélkül, amikor annyira szebb vele az élet! Online Szerelem-Vonzó Kurzusomat február 29-ig kedvezményes áron rendelheted meg. Ha már részt vettél a kurzuson, de szeretnéd tovább tágítani a szerelemben létezés képességét, akkor megrendelheted most külön a 8×7 napi megerősítést!:
ONLINE SZERELEM-VONZÓ KURZUS
indul: március 22-én, ÚjHoldnál
ALAP CSOMAG: 8 hét * 1 meditációs hanganyag * 8 tanítás * 8 gyakorlat, hogy sikeresen megváltoztathasd a rezgéseidet és megérkezz arra a rezgés-szintre, amely vonzza a szerelmet
Az ALAP-CSOMAG részvételi díja: 8800Ft. AJÁNDÉK! Az alap-csomagot, most azon az áron rendelheted meg, amit 4200Ft és 8800Ft között jó szívvel ki tudsz fizetni! Ehhez csak annyit kell tenned, hogy részvételi szándékodat február 29-ig jelzed!
A személyes kísérést és tanácsokat biztosító EZÜST és ARANY csomagokat most szintén kedvezményes áron rendelheted meg, ha van skype elérhetőséged!
ÚJ! Az alap-csomagot kiegészítő, új 8×7 napi megerősít kedvezményes (2600Ft) áron rendelheted meg!
Többen kérdeztétek, hogy mit jelent a napi megerősítés. Minden nap kapsz egy olyan történetet, idézetet, gondolatsort, ami tovább erősít abban, hogy a fókuszodat megtartsd azon, amit teremteni szeretnél, és tovább táplál a szerelemben való kinyílásban.
A részletekhez és jelentkezéshez ide kattints!
Ha a link nem lenne kattintható, akkor ezt másold a böngésződ címsorába:
http://www.vereskriszta.com/online-kurzusok/online-szerelem-vonzo-kurzus/
Ehhez a bejegyzéshez a honlapomon hozzá is szólhatsz. Bármelyikhez! És örülök, ha megosztod velem a gondolataidat.
Szeretettel,
Veres Kriszta
Ez olyan szép Kriszta! Milyen jó lenne, ha mindenki így élne:)
Mi tart minket vissza a cselekedettől azon kivül, h fél az elménk?
hogy a félelemre hallgatunk, ahelyett, hogy egyszerűen csak élnénk. de ezen lehet változtatni
Drága Kriszta!
Már napok óta foglalkoztat egy kérdés, s kíváncsi lennék véleményedre: Szerinted lehet tudatosan szerelmesnek lenni? Vajon a Tudatosság kizárja a Szerelmet vagy épp fordítva? Vagy a Szerelem félresöpri a Tudatosságot, s az csak a Szerelem szeretetté alakulása után térhet vissza?
Mit értesz az alatt, hogy Tudatosan Szerelmesnek lenni?
Valami olyasmit, hogy figyelem magam közben, mint általában az élet más területein…
Figyelem gondolataim, figyelem érzéseim, s ekkor magam dönthetem el, hogy szeretek-e valakit… De lehet, hogy butaságokat írok, mert épp csak kóstolgatom az egót nélkülöző Szerelmet, ahol nem azt nézem, nekem mi a jó, hanem én adok, mert csak adni akarok… Valahogy libikókázom a drámázós szerelem és az (általam valódinak tartott) Szerelem között… 
Én mindenkit szeretnék szeretni. Mindenkibe bele lehet szeretni. De eggyé válni testben is jelen pillanatban egy emberrel vágyom. Nekem azt jelenti a Tudatosság és Szerelem együtt-tánca, hogy tudatosan elengedem a félelmeket, amik visszatartanak a szerelmes pörgésben való eksztázistól
Drága Kriszta !
Nem tagadom meg a Szerelmet . A szerelem szőtt bele ebbe a szent Világba .
Szeretem ezt a mintázatot, ahol szerelmes szüleim ritmusát oldom, áldom .
Köszönöm ezt a felismerést is, Neked is Kriszta. Ajándék vagy . Hála Neked , végtelenül, legyél Áldott ezután is, mindig is .
Köszönöm. Szeretettel ölellek
Drága Kriszta!
sokkal nagyobb a nyereség, mint a feltételes veszteség! 
és az egyik válaszod: “a félelemre hallgatunk, ahelyett, hogy egyszerűen csak élnénk”. …”Egyszerűen csak élnénk”… ilyen egyszerű, ebben minden benne van: a Szerelmes engedése lenni magunkban, az őrült, a gyermek, a Játszó, a MINDEN!!
Nagyon szép, köszönöm!! 
Különösen tetszik ez az írásod, mert megmutatja (legalábbis számomra) az érem két oldalát: lehet így is élni, és lehet úgy is. Lehet engedni a Szerelmest lenni :), és lehet kockázatelemzőként nemet mondani a túl kockázatos dolgokra. És hogy ez is egy választás. De igazából szerintem a kockázatelemzők TÚL óvatosak!!!!
S nagyon tetszik ez a mondat: “Szeretem az elmémet, de nem kérem a korlátozó gondolatokat, amelyek által tudattalan mintázatokból teremtek unalmas sorsot.” Minden szó annyira hajszál pontosan írja le, hogy mit teszünk: unalmas sorsokat gyártunk, és aztán azt sujkolják a felnőttek a gyerekeik fejébe, hogy az élet nem habos torta, meg stb.!!!
Áldás
Kedves Kriszta!
Nagyon tetszett a mostani szöveged!Sajnos,,a nők 75%-a nem az “életet”válassza,mert fél.Inkább a megszokott mederben sodródunk,mint hogy felvállaljuk az igazi szabadságot.Az egónk az úr,pedig az elménk mást szeretne.Ha,,szabad vagy,akkor tényleg szárnyalsz,úgy érzed tiéd az egész világ.Boldogok a hétköznapok,tudsz mosolyogni,kedves lenni,a munkádat is örömmel végzed.De az egó már megint komplikál,mert így érzi jól magát.Mi pedig hallgatunk rá,és ez óriási hiba.
De ahogy észrevesszük, tehetjük másképpen
Csodalatos! En is Veletek szarnyalok!
Szeretettel,
Katus
Szia Kriszta, ez az írásod egyszerűen magával ragadó. Szívemből beszélsz… annyira jó olvasni és szárnyalni véle… csodálattal tölt el…
ölelés, áldás Néked… Ancsi
én is szerelmes vagyok …. és bármikor és bármibe képes vagyok beleszeretni… mert csodálatos a világ… Köszönöm, hogy megerősíted felém a bennem való érzéseket és persze jó néha erre emlékeztetni is magam, mert olykor ki-kizökkenek…
Kriszta gyönyörű, ahogyan írsz.Lovagoltam én is 3 éven át, most anyagi okokból már nem teszem, de semmi sem hasonlítható a vágta szabadságélményéhez.
Nos én 22 év után 2000-ben elváltam a férjemtől, a gyerekeim apjától, mindent magam mögött hagyva hozzámentem a fiatalkori szerelmemhez és kitelepültem Lengyelországba. Orosz-francia szakosként németet tanítottam lengyelül(majd bele szakadtam), de imádtam a lengyel férjem, aki életem első nagy szerelme volt, és miután a szüleimre és az eszemre hallgattam, fiatal korunkban megszakítottam vele a kapcsolatot és nem mentem hozzá. 47 éves voltam, amikor 23 év után megkeresett és tündérmesének látszott az egész. Sajnos csak részemről volt ez igaz érzés és lángolás – 3 hét házasság után a fejemhez vágta, hogy “Amit hoztál, annak semmi értéke” – de hadd ne untassak senkit a szörnyű részletekkel. 4 évig bírtam a zsarnokoskodását, a kiszolgáltatottságot, aztán hazajöttem, (mert már az anyósom is nálunk lakott, otthagyva 50 év után a férjét) és beadtam a válópert. Mégsem sajnálok most semmit sem, mert ha ezt a lépést nem tettem volna meg, egész életemben arra gondolhattam volna “Mi lett volna, ha lett volna bátorságom?” Megtanultam még egy nyelvet, azóta kiadták egy műfordításomat is, és itt is vannak lengyel barátaim. Azonban megtörtem és azon kapom rajta magam, hogy agyalok és előre aggódom, mi lesz, hogyha a mostani kedvesem …. de ez már egy másik történet. Köszönöm, hogy ezt megoszthattam Veletek. Vali